Kezdőlap » Kutatási eredmények » Forrás, forráselemzés

Forrás, forráselemzés

Az oldal feltöltés alatt áll és folyamatosan frissül. Célunk, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójára elnyerje a lehető legteljesebb formáját.

Mohács egy 17. századi oszmán krónikában

2024. december 7. |

Előadó: Dr. Sudár Balázs

Az előadás Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében Mohácson, a Selyemgyárban lezajlott „Mohács 500” konferencián hangzott el.

oszmán forrás


Oszmán források a mohácsi csatáról

2023. 09. 06. | Magyar Honvédség | Fokozott Hanghatás

Résztvevők: Dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész, az NKE HHK docense, Ördög Kovács Márton és Antal Ferenc műsorvezetők

Noha számos korabeli forrás áll rendelkezésre az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatban, de a túlélők beszámolói, a hadijelentések, naplók és más fennmaradt dokumentumok ellenére, – a számos értelmezés miatt – még ma is rengeteg a kérdőjel. Ezekről az ellentmondásokról beszélgettek a résztvevők a Fokozott Hanghatás című műsorban.

oszmán forrás | hadtörténet


Ursinus Velius, Caspar és Kasza, Péter és Tóth, Gergely és Szebelédi, Zsolt és Szilágyi, Emőke Rita: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról: Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról – De interitu Ludovici regis et clade Hungariae: A long-lost report about the battle of Mohács.

Mohács 1526-2026: Rekonstrukció és emlékezet. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.

ISBN 978-963-416-223-0 | 2020 | 193 p.

forrás | eseménytörténet


„Nekünk mégis Mohács kell…”

2015. augusztus 29. |

Előadó:

A mohácsi csata 400. évfordulóján kiadott Mohácsi Emlékkönyv 1526. című válogatásban olvasható Gyalókay Jenő akadémikus, hadtörténész és első világháborús tűzérezredes könyvfejezete a mohácsi csatáról és II. Lajos király holttestének megtalálásának körülményeiről, valamint az ezzel kapcsolatban felmerült kétségekről, ellentmondásokról. A király holttestét ugyanis nem főurak, hanem a Mária királyné által kirendelt Czettritz Ulrik cseh-sziléziai származású udvari kamarás, a vízbefúlás egyetlen szemtanúja és a katonai kíséretet biztosító Sárffy Ferenc győri várkapitány fedezte fel 1526. október közepén. A holttestet azonban nem a vízben, hanem attól nem messze, koporsó nélkül a földbe eltemetve találták meg. A kutatásról és annak eredményéről Sárffy 1526. október 19-én latinul írt levélben számolt be Brodarics István kancellárnak: ennek a levélnek az ellentmondásait, részleteit ismerteti az előadás, amely a „Nekünk mégis Mohács kell” című szimpóziumon hangzott el.

forráselemzés | emlékezet | antropológia