Az oldal feltöltés alatt áll és folyamatosan frissül. Célunk, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójára elnyerje a lehető legteljesebb formáját.
2025.
2025. szeptember 6. |
Résztvevők: Varga Szabolcs, Vizi László Tamás, C. Tóth Norbert, Bertók Gábor
„Hős vértől pirosult gyásztér sóhajtva köszöntlek, nemzeti nagylétünk, nagy temetője, Mohács!” Kisfaludy Károly verse évszázadokkal később is siratta történelmünk talán legnagyobb veszteségét. Évtizedek óta érettségi tétel a mohácsi csata menete, de az 500. évfordulóhoz közeledve mi a jelenkor dolga, feladata abban, hogy a történelmi múlt értelmezése helyes legyen?
régészet | antropológia | csatatérkutatás | hadtörténet | politikatörténet
Mohács titkai VI. – „Amiről a holtak mesélnek”
2025. augusztus 29. |
Résztvevők: Pálfi György, Molnár Erika, Kocsmár Réka, De Andres Montero Marcos
499 évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én, a több órán át tartó küzdelem után, lassan sötétség borult a mohácsi csatatérre. A közelmúltban feltárt III. és IV. számú sírból előkerült csontvázak vizsgálata során a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék munkatársai – egyebek mellett – arra keresik a választ, hogyan éltek ezek az emberek, milyen betegségekben szenvedtek, Európa mely részéről származtak, valamint milyen sebeket szereztek korábban.
régészet | antropológia
A mohácsi csata keresztény és oszmán tűzfegyverei a lövedékek tükrében
2025. augusztus 18–19. |
Előadó: Dr. Németh Balázs
Az előadás a kor tűzfegyvereivel foglalkozik, és azzal, hogy a mohácsi csatatéren – különösen a majsi falunyomnál – talált lövedékek mennyire feleltethetőek meg a kornak. Az előadásra a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. által a mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferencián került sor.
fegyvertörténet | csatatérkutatás
A mohácsi csata közelharci fegyverei
2025. augusztus 18–19. |
Előadó: Dr. Haramza Márk PhD, történész, muzeológus, Janus Pannonius Múzeum
Az előadásra a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. által a mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferencián került sor.
régészet
Egy elkésett támadás, avagy hogyan fordult Tomori ellen a saját „fegyvere” a mohácsi csatában?”
2025. augusztus 18–19. |
Előadó: Drusza Tamás tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Az előadásra a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. által a mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferencián került sor.
csatatérkutatás | forráselemzés
A Janus Pannonius Múzeum mohácsi csatatérkutató programja
2025. augusztus 18–19. |
Előadó: Dr. Bertók Gábor PhD, igazgató, Janus Pannonius Múzeum
Az előadásra a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. által a mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferencián került sor.
csatatérkutatás | régészet
A IV. számú tömegsír régészeti feltárása (2024)
2025. augusztus 18–19. |
Résztvevők: Neményi Réka osztályvezető, Győrffy-Villám Zsombor régész, Talabér Ildikó régész
A beszélgetésre a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. által a mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferencián került sor.
régészet
2025. augusztus 18–19. |
Előadó: Dr. habil. Pálfi György CSc, tanszékvezető egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék
Az előadásra a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. által a mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferencián került sor.
antropológia
2025. július 31. |
Résztvevők: Thiele Ádám
Látogatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudomány és Technológiai Tanszékén a „vas szerelmesénél”.
régészet | leletvizsgálat
Milyen pontos volt egy arkebúz a mohácsi csata idején?
2025. július 23. |
Résztvevők: Bertók Gábor, Németh Balázs
Folytatjuk a JPM Mohács 500 kutatócsoport keretei között végzett kísérleti régészeti kutatást, melynek célja, hogy megismerjük a mohácsi csata taplólakatos arkebúzjainak ballisztikai képességeit. Az egyik legérdekesebb fejezethez értünk: öt késő 15., kora 16. századi puskaporral vizsgáljuk a csatatéren talált tűzfegyverleletek alapján készített arkebúz pontosságát.
fegyverhasználat | rekonstrukció | kísérleti régészet
Mohács titkai V – arcok a tömegsírból
2025. május 13. |
Résztvevők: Kiss Luca, Pálfi György, Szabó Árpád, Vig Viktor
A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen közelmúltban feltárt III. és IV. számú tömegsírból előkerült maradványok antropológiai vizsgálatát jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének munkatársai végzik. Egyebek mellett itt készülnek azok a digitális arcrekonstrukciók, amelyeknek köszönhetően – még ha csak átvitt értelemben is – belenézhetünk az 500 éve tömegsírba temetett emberek szemébe.
antropológia | régészet
2024.
Majorosi Ádám csatakutató előadása
2024. november 22. |
Résztvevők: Majorosi Ádám
Érdekes előadást hallgathattak meg a Martonosi Pál Városi Könyvtárban azok az érdeklődők, akik kíváncsiak voltak arra, hogyan is dolgozik egy csatakutató. A különleges szakterület képviselője a kiskunhalasi kötődésű Majorosi Ádám, aki több ütközetet is kutatott már. Mostanság viszont leginkább az 1526-os mohácsi csata van az érdeklődésének a fókuszában.
régészet | hadirégészet | módszertan
Mohácsi csata: a tömegsírok rejtélye
2024. október 10. |
Résztvevők: Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Pálfi György antropológus, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék tanszékvezetője
A mohácsi összecsapás közelében, a Sátorhely mellett található Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, az öt ismert tömegsír közül kettőt tártak fel és vizsgáltak meg újra a szakemberek. Ezek tudományos és antropológiai eredményeiről szól a Fokozott Hanghatás aktuális adása.
csatatérkutatás | antropológia | régészet
2024. július. 3. |
Résztvevők: Neményi Réka, Bertók Gábor, Pálfi György
A Mohács 500 projekt keretében, a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék és a Duna-Dráva Nemzeti Park együttműködésében a közelmúltban megkezdődött a IV. számú tömegsír feltárása a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
antropológia | régészet
2024. március 21. |
Előadó: Dr. habil. Pálfi György, SZTE-TTIK Embertani Tanszék
Az előadás keretében röviden bemutatjuk a mohácsi csatához köthető, eddig ismert 5 tömegsír kutatásának és felfedezésének történetét, ill. az 1976-os előzetes embertani szakértői szemle eredményeit. A jelenleg is folyó feltárásokon a terepi antropológiai feladatokat, és az emberi maradványok tudományos vizsgálatát a SZTE Embertani Tanszék munkatársai, doktoranduszai, társult kutatói, hallgatói végzik. Előadásunk erről a kutatásról számol be – rávilágítva arra, hogyan járul hozzá a biológiai antropológia történelmi ismereteink pontosításához az 1526-ban kegyetlen körülmények között elhunyt hősök maradványainak vizsgálatával.
antropológia | régészet
2023.
A mohácsi csatatérkutatás legújabb eredményei
2023. december 7. |
Résztvevők: Bertók Gábor
csatatérkutatás | régészet
A III. sz. tömegsír feltárásának módszertana és régészeti eredményei
2023. december 7. |
Résztvevők: Neményi Réka
régészet | csatatérkutatás
A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsír terepantropológiai feltárása (2020-2022)
2023. december 7. |
Résztvevők: Pálfi György, Nagy Réka, Gara Barbara, Marcos De Andrés, Molnár Erika
csatatérkutatás antropológia
2023. december 7. |
Résztvevők: Vígh Viktor, Szabó Árpád, Pálfi György, Bereczki Zsolt
csatatérkutatás | antropológia
2023. december 07. |
Résztvevők: Szabó Árpád, Mai Tímea, Pálfi György
antropológia | eseményrekonstrukció
A III. számú tömegsír maradványainak antropológiai vizsgálatai 2023-ban
2023. december 7. |
Résztvevők: Pálfi György, Marcos De Andrés, Kocsmár Réka, Vig Viktor, Szabó Árpád, Bereczki Zsolt, Molnár Erika
antropológia | csatatérkutatás | régészet
A mohácsi csatatér kutatásának legújabb régészeti eredményei
2023. december 7. |
Résztvevők: Bertók Gábor, Győrffy-Villám Zsombor, Haramza Márk, Neményi Réka, Simon Béla
csatatérkutatás | régészet
A III. számú tömegsír régészeti leletanyaga
2023. december 7. |
Résztvevők: Haramza Márk, Neményi Réka, Győrffy-Villám Zsombor, Bertók Gábor
régészet
Győzelmek a hátsó pályán. Szapolyai János erdélyi vajda törökellenes hadjáratai
2023. augusztus 25. |
Résztvevők: C. Tóth Norbert
A Máré-vártól Mohácsig címmel megrendezett konferencia előadása Szapolyai János erdélyi tevékenységével foglalkozik. Ebből kiderül, hogy János sikeresen óvta meg 1526 előtt a rábízott tartományt.
hadtörténet | életmód | kutatási eredmény
A nemesség előkészületei és Mohácsra vonulása 1526 ban
2023. augusztus 25. |
Résztvevők: Neumann Tibor
A Máré-vártól Mohácsig címmel megrendezett konferencia előadása az 1526. évi magyar mozgósítás izgalmas kérdéseit mutatja be új levéltári kutatások alapján. A gondolatmenetből kiderül, hogy a Magyar Királyság elitje mindent megtett az oszmán támadás megállítása érdekében.
hadtörténet | eseménytörténet | életmód
A mohácsi csata veszteségei és a tömegsírok
2023. augusztus 25. |
Előadó: Varga Szabolcs
A Máré-vártól Mohácsig címmel megrendezett konferencia előadása a keresztény sereg veszteségeiről szól.
hadtörténet | eseménytörténet | életmód
Középkori faluhelyek a mohácsi csatatéren – mit keresünk és mit találhatunk
2023. augusztus 25. |
Résztvevők: Papp Adrienn régész-oszmanista, BTM-PPKE
A Máré-vártól Mohácsig címmel megrendezett konferencia előadása a mohácsi mezőn található falunyomok régészeti értékeléséről szól, ami az egyik kulcskérdés a csata rekonstrukciójához vezető úton.
régészet
A mohács csatatér régészeti kutatásainak legújabb eredményei
2023. augusztus 25. |
Résztvevők: Bertók Gábor
A Máré-vártól Mohácsig címmel megrendezett konferencia előadása a mohácsi térségben évek óta zajló csatatérkutatás legújabb eredményeiről számolt be. A közösségi régészet eszközeivel zajló kutatás túlzás nélkül az egyik kulcskérdés a csata rekonstrukciójához vezető úton.
csatatérkutatás | régészet
Mohács szimfónia – Tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiből
2023. március 27. |
A kötet bemutatója és szakmai vitája a pécsi Csorba Győző Könyvtárban.
Vitaindító előadást tart: Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója
A beszélgetés résztvevői: Varga Szabolcs, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője; Gőzsy Zoltán, az MNL Baranya Megyei Levéltár igazgatója, a PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszék docense; Szabó Máté, az ELKH BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa
csatatérkutatás | régészet
Közterület – a mohácsi csatatérkutatás kulisszatitkai
2023. január 24. |
Vendég: Dr. Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 program kutatásvezetője
csatatérkutatás | régészet | kutatási eredmény
2022.
A mohácsi csata 2. rész: mohácsi hősök – mohácsi vértanúk?
2022. április 17. |
Előadó: Dr. Pálfi György antropológus
csatatérkutatás | antropológia | régészet
A mohácsi csata legújabb kutatási eredményei
2022. március. 7. |
Előadó: Dr. Bertók Gábor régész
Hadtörténelmi Esték
csatatérkutatás | régészet
2022. február. 4. |
Résztvevők: Négyesi Lajos, Bertók Gábor
Vajon hol lehetett a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszíne? A területen fellelt falunyom a csata szempontjából kulcsfontosságú Földváré? Hol rejtőzhetnek további tömegsírok? A Katonai Filmstúdió stábja dr. Négyesi Lajos ezredessel, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docensével, valamint dr. Bertók Gábor régésszel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával járt a csata feltételezett helyszínén.
antropológia | régészet
2021.
A mohácsi III-as számú tömegsír
2021. november 12 –14. |
Résztvevők: Pálfi György, Bertók Gábor
Az előadás a VIII-IX. Élet a török hódoltságban konferencián hangzott el.
régészet | antropológia
A III-as mohácsi tömegsír embertani vizsgálatának előzetes eredményei
2021. november 12 –14. |
Résztvevők: Bernert Zsolt, Buzár Ágota
Az előadás a VIII-IX. Élet a török hódoltságban konferencián hangzott el.
régészet | antropológia
2021. szeptember 15. |
Résztvevők: Neményi Réka, Bertók Gábor, Pálfi György, Bereczki Zsolt
A vártnál is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Történeti Emlékhely öt tömegsírja közül a hármas számú feltárása és tudományos vizsgálata során.
antropológia | régészet
A mohácsi tömegsírfeltárás 6 percben – beszéd nélkül
2021. szeptember 5. |
A régészek és antropológusok 2020 augusztusa óta tárják fel a III. számú tömegsírt a Mohácshoz közeli Sátorhely falu melletti nemzeti emlékhelyen. A csontokon tapasztalt sérülések arra utalnak, hogy a csata után tömegesen kivégzett hadifoglyok fekszenek itt. 2026-ban, a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján méltó módon temetik el az áldozatokat.
csatatérkutatás | régészet | antropológia
A mohácsi csatatér kutatásának régészeti eredményei
2021. július 1. |
Résztvevők: Dr. Bertók Gábor
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | régészet
A mohácsi csata tömegsírfeltárásainak története
2021. július 1. |
Résztvevő: Simon Béla
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | régészet | antropológia
A III. számú tömegsír feltárása 2020-ban
2021. július 1. |
Résztvevők: Neményi Réka
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | régészet
Összefoglaló a III. számú tömegsír feltárásáról
2021. július 1. |
Résztvevők: Bertók Gábor
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | antropológia | régészet
A „hol” kérdése a történelemtudomány szerint
2021. július 1. |
Résztvevők: Dr. Varga Szabolcs
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás
Fegyverek a mohácsi csatatéren
2021. július 1. |
Résztvevők: Haramza Márk
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | régészet
Előzetes antropológiai eredmények a III. tömegsír feltárásán
2021. július 1. |
Résztvevők: Dr. Pálfi György
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | antropológia | régészet
Antropológiai eredmények a III. számú tömegsír kutatáson
2021. július 1. |
Résztvevők: Bernert Zsolt
Az előadás a Sátorhelyen az 1526. évi mohácsi csata elhunytjait rejtő III. számú tömegsír feltárásáról szóló, a legújabb kutatási eredményeket ismertető konferencián hangzott el a Pécsi Dóm Kőtárában.
csatatérkutatás | antropológia
2021. május 6. |
Résztvevők: Szabó Máté, Bertók Gábor, Pálfi György, Haramza Márk, Drusza Tamás
Közeleg a mohácsi csata 500. évfordulója: az „Én vagyok itt” riportere, Pató Marci a helyszíni ásatáson járt, ahol a régészek próbálják kideríteni, mi történhetett pontosan az összetűzéskor.
régészet | antropológia
2021. február 24.
Résztvevők: Pálfi György, Bayer Árpád
A Digitális Legendárium podcastjének adásában Dr. Pálfi György antropológus a Mohácsi csata tömegsírjainak feltárásáról beszélget Bayer Árpáddal.
csatatérkutatás | antropológia
Mohács500 (Kutatók nyomában 2. évad 1. rész)
2021. december 17. |
Résztvevők: Pálfi György, Kustár Ágnes, Bertók Gábor
régészet | antropológia
2021. február 16. |
Antropológusok és régészek közreműködésével tavaly nyáron megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Történeti Emlékhely területén feltárt hármas számú tömegsír tudományos vizsgálata. A kiemelt maradványok antropológiai vizsgálata a budapesti Természettudományi Múzeum Embertani tárában zajlik.
Résztvevők: Buzár Ágota, Négyesi Lajos
antropológia | régészet
2020.
A mohácsi csata egyik tömegsírjának régészeti feltárása – szakmai tanulságok és előzetes eredmények
2020. november 11. |
Virtuális ásatáslátogatás a Janus Pannonius Múzeum (Pécs) feltárásán a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
Nyilatkozó szakemberek: Szabó Máté régész (MRMT, Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület), Pálfi György és Tihanyi Balázs antropológusok (Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Embertani Tanszék, Nagy Gábor és Simon Béla ásatási technikusok (JPM)
régészet | antropológia
2020. október 31. |
Résztvevők: Négyesi Lajos, Bertók Gábor
A mohácsi csatához kapcsolódó tömegsírok egyikének tudományos vizsgálata zajlik a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
csatatérkutatás | régészet
2018.
Úgy néz ki, nem is Mohácson volt a mohácsi csata
2018. október 10. |
Résztvevők: Bertók Gábor
Beszámoló arról, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában, ahol a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. közreműködésével immár 2016 tavasza óta hadszíntérkutatás. A JPM munkatársai a település azonosításához fémkeresők és a térképforrások használatán túl a 2009-ben megkezdett kutatási projekt keretében lézerszkennerrel végzett légi és kézi magnetométeres felmérést, valamint felszíni leletgyűjtést is végeztek. Mindezek eredményeként sikerült azonosítani Majs keleti határában egy korabeli egyutcás települést, ahol harminc méteres közönként összesen nyolc, mintegy 35 négyzetméter alapterületű házra, portára utaló jeleket találtak.
régészet | csatatérkutatás
2015.
A Sárffy-levél értelmezésének nehézségei filológus szemmel
2015. augusztus 29. |
Előadó: Szebelédi Zsolt
„Nekünk mégis Mohács kell” című szimpózium negyedik előadása. A történészek és filológusok számára alapszabály, hogy a történeti források értelmezésekor mindig nagyon körültekintően járjanak el. Az óvatosság különösen érvényes a középkori forrásokra, melyek amellett, hogy döntően latinul íródtak, a modern kor gondolkodásmódjától merőben eltérő felfogást, teljesen más műveltségi hátteret feltételeznek. A következtetések levonásához tehát nemcsak az adott nyelv beható ismertére, hanem az adott szerző kulturális közegének, mintáinak figyelembevételére is szükség van. Dr. Nemes István és dr. Tolvaj Balázs, szombathelyi orvosok, Sárffy Ferenc II. Lajos holttestének megtalálásáról szóló levelének néhány állítására alapozva úgy vélik, hogy az 1526 októberében kiásott, és Székesfehérvárra szállított holttest nem a királyé, hanem egy legfeljebb néhány napja elhunyt fiatalemberé volt. Az előadásomban az orvosok néhány érvét veszem vizsgálat alá, és rámutatok arra, hogy bizonyos esetekben a levél adatait úgy értelmezték, hogy azok mindenképpen a saját feltevésüket támasszák alá, holott nem feltétlenül lehet belőlük egyértelmű következtetéseket levonni. Ezzel összefüggésben szövegkritikai érvekkel igyekszem bizonyítani, hogy a Sárffy-levél önmagában nem alkalmas arra, hogy a fenti elmélet szilárd alapja legyen.
antropológia | filológia
A bizonyíthatóság határai II. Lajos halálával összefüggésben
2015. augusztus 29. |
Előadó: Magyar Lóránt
Az előadásra a „Nekünk mégis Mohács kell” című szimpóziumon került sor. Az igazságügyi orvosszakértő feladata a meglévő adatok alapján azok értékelése; a lehetőség szerinti objektív véleményalkotás: azaz a bizonyíthatóság vizsgálata. Vajon igazságügyi orvosszakértő szempontból milyen bizonyossággal, és mennyire megalapozott módon lehet megállapításokat tenni II. Lajos király halálát követően a test halál beállta utáni változásáról, illetve a személyazonosságról? Milyen tudományos bizonyítékok alapján lehet cáfolni vagy megerősíteni a korabeli dokumentumok alapján II. Lajos király holttestének személyazonosságát? Mely egyedi személyazonosító jegyek lehetnek alkalmasak az egyedi személyazonosításra a mindennapi orvosszakértői gyakorlatban? Érdemes-e saját korunk tudományos szemüvegén keresztül vizsgálódni, elfogadva a XVI. századi irodalmi források szubjektív igazságát, figyelemmel arra is, hogy a király holttestével kapcsolatosan leírt információk nem a holttest közvetlen vizsgálata (észlelése), hanem hallomás alapján, az adott kor kívánalmaira is figyelemmel kerültek rögzítésre? Az előadás ezeket a kérdéseket járja körbe.
antropológia | igazságügyi orvostan