Az oldal feltöltés alatt áll és folyamatosan frissül. Célunk, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójára elnyerje a lehető legteljesebb formáját.

A mohácsi csata korszakával kapcsolatos fogalmak és kifejezések magyarázata, amelyek segítenek jobban megérteni a történelmi eseményt és annak jelentőségét.

Az egyes szavak magyarázatának forrása:

Marsigli – Luigi Ferdinando Marsigli (1658–1730): Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról című, 1732-ben megjelent munkájának tárgymutatója. Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2007. Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta, a mutatókat készítette F. Molnár Mónika. A fordítást oszmanisztikai szempontból Dávid Géza, hadtörténeti szempontból Csákváry Ferenc és Domokos György nézte át.

Schmidt – Nicolaus Schmidt (1584(k.)–1639): Öt év gályarabság az Oszmán Birodalomban című, a halála után szerkesztett és 1684-ben megjelent munkájának szószedete („Némely török szavak jegyzéke” – a szerző saját munkája). Rubicon Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2025. A szöveget fordította, a bevezetést írta és a jegyzeteket készítette Varga J. János. Lektorálta: Dr. Fodor Pál.

Szőllőssy – szerzője Dr. Szőllősy Gábor nyugalmazott muzeológus

Kiegészítés az oszmán/török eredetű kifejezésekhez:

A magyartól eltérő török betűk illetve hangok (betű = hangérték):

a = rövid á-ként ejtik. A magyar „a” hangot nagyon sok török „o”-nak hallja.
c = dzs
ç = cs
ğ = magas hangrendű szóban j, mély hangrendűben lenyelik (nem ejtik), de a jó fülű ember hallja, hogy ott van.
ı = az i és az ü közötti hang, mint az oroszban a ы (jerü). Ez a magánhangzó mély hangrendűnek számít, ezért mély hangrendű toldalék jár hozzá. (Régen a magyarban is megvolt ez a hang, ezért mondjuk, hogy „hídon”, és nem „híden”. ) A különbségtétel azért is fontos, mert vannak szavak, amik közt csak annyi a különbség, hogy az egyikben pont nélküli, a másikban pontos az i, és egész mást jelentenek.
ş =  s
s = sz
y = j
j = zs (csak idegen szavakban fordul elő)
c, gy és ty betűket és hangokat nem ismerik.

A

Adzsemiolan (oszmán: açemioğlan)

Szó szerint idegen fiú. A foglyok közül a szultánnak járó ötödből és a devsirméből rekrutálódtak. Egy részük a szerájba került, a többiek janicsárok lettek. (Marsigli)

Adzsem kilidzsi (oszmán: açem kiliçi)

Perzsa módra készült szablya. (Marsigli)

Aabölük (oszmán: ağabölük)

1480-1520 között a Janicsár Testületen belül létrehoztak 61 agabölüköt, egyenként 50 fős létszámmal. Ezek adták az aga kíséretét, de harcoltak is. Parancsnokaikat bölükbasinak nevezték. (Szőllőssy)

Aa bölükleri (oszmán: ağa bölükleri)

Közvetlenül a janicsár aga irányítása alatti egységek elnevezése. (Marsigli)

Agnam mukátaaszi (oszmán)

A juhok adóbérlete. (Marsigli)

Akcse (oszmán: akce)

Török ezüstpénz, értéke az idők során jelentősen devalválódott. (Marsigli)

Alaj (oszmán: alay)

Felvonulás, menet, csapat. (Marsigli)

Alajbég (oszmán)

Egy szandzsákhoz tartozó szpáhik vezetője. (Szőllőssy)

Alem (oszmán/perzsa)

Jelvény. (PG); Zászlórudak tetején lévő csúcsdísz, lándzsahegy.

Alemdar (oszmán/perzsa)

Jelvényhordozó. (PG)

Alep arsini (oszmán)

Szíriai pénz. (Marsigli)