Az oldal feltöltés alatt áll és folyamatosan frissül. Célunk, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójára elnyerje a lehető legteljesebb formáját.
A mohácsi csata korszakával kapcsolatos fogalmak és kifejezések magyarázata, amelyek segítenek jobban megérteni a történelmi eseményt és annak jelentőségét.
Az egyes szavak magyarázatának forrása:
Marsigli – Luigi Ferdinando Marsigli (1658–1730): Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról című, 1732-ben megjelent munkájának tárgymutatója. Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2007. Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta, a mutatókat készítette F. Molnár Mónika. A fordítást oszmanisztikai szempontból Dávid Géza, hadtörténeti szempontból Csákváry Ferenc és Domokos György nézte át.
Schmidt – Nicolaus Schmidt (1584(k.)–1639): Öt év gályarabság az Oszmán Birodalomban című, a halála után szerkesztett és 1684-ben megjelent munkájának szószedete („Némely török szavak jegyzéke” – a szerző saját munkája). Rubicon Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2025. A szöveget fordította, a bevezetést írta és a jegyzeteket készítette Varga J. János. Lektorálta: Dr. Fodor Pál.
Szőllőssy – szerzője Dr. Szőllősy Gábor nyugalmazott muzeológus
Kiegészítés az oszmán/török eredetű kifejezésekhez:
A magyartól eltérő török betűk illetve hangok (betű = hangérték):
a = rövid á-ként ejtik. A magyar „a” hangot nagyon sok török „o”-nak hallja.
c = dzs
ç = cs
ğ = magas hangrendű szóban j, mély hangrendűben lenyelik (nem ejtik), de a jó fülű ember hallja, hogy ott van.
ı = az i és az ü közötti hang, mint az oroszban a ы (jerü). Ez a magánhangzó mély hangrendűnek számít, ezért mély hangrendű toldalék jár hozzá. (Régen a magyarban is megvolt ez a hang, ezért mondjuk, hogy „hídon”, és nem „híden”. ) A különbségtétel azért is fontos, mert vannak szavak, amik közt csak annyi a különbség, hogy az egyikben pont nélküli, a másikban pontos az i, és egész mást jelentenek.
ş = s
s = sz
y = j
j = zs (csak idegen szavakban fordul elő)
c, gy és ty betűket és hangokat nem ismerik.
A
| Adzsemiolan (oszmán: açemioğlan) |
| Szó szerint idegen fiú. A foglyok közül a szultánnak járó ötödből és a devsirméből rekrutálódtak. Egy részük a szerájba került, a többiek janicsárok lettek. (Marsigli) |
| Adzsem kilidzsi (oszmán: açem kiliçi) |
| Perzsa módra készült szablya. (Marsigli) |
| Aabölük (oszmán: ağabölük) |
| 1480-1520 között a Janicsár Testületen belül létrehoztak 61 agabölüköt, egyenként 50 fős létszámmal. Ezek adták az aga kíséretét, de harcoltak is. Parancsnokaikat bölükbasinak nevezték. (Szőllőssy) |
| Aa bölükleri (oszmán: ağa bölükleri) |
| Közvetlenül a janicsár aga irányítása alatti egységek elnevezése. (Marsigli) |
| Agnam mukátaaszi (oszmán) |
| A juhok adóbérlete. (Marsigli) |
| Akcse (oszmán: akce) |
| Török ezüstpénz, értéke az idők során jelentősen devalválódott. (Marsigli) |
| Alaj (oszmán: alay) |
| Felvonulás, menet, csapat. (Marsigli) |
| Alajbég (oszmán) |
| Egy szandzsákhoz tartozó szpáhik vezetője. (Szőllőssy) |
| Alem (oszmán/perzsa) |
| Jelvény. (M. Pap Gergely); Zászlórudak tetején lévő csúcsdísz, lándzsahegy. |
| Alemdar (oszmán/perzsa) |
| Jelvényhordozó. (M. Pap Gergely) |
| Alep arsini (oszmán) |
| Szíriai pénz. (Marsigli) |
| Alisveris (oszmán: alişveriş) |
| Szó szerint “adás-vevés”, kereskedelem (Marsigli) |
| Altin (oszmán: altın) |
| Arany (Schmidt), a velencei aranydukát török neve (Marsigli) |
| Anadolu muhászebeszi (oszmán: anadolu muhásebesi) |
| Anatóliai számvevőség (Marsigli) |
| Arpa emini (oszmán) |
| Az “árpa felügyelője”, a szultáni istállók és Isztambul árpával való ellátását felügyelő tisztviselő (Marsigli) |
| Arsin (oszmán) |
| Rőf, hosszúságmérték, amely területenként változhat (Marsigli); lásd Régi magyar mértékek |
| Arszlani (oszmán: arslani) |
| Oroszlán, oroszlános értelmezésben a holland tallérok török neve (Marsigli) |
| Ascsi basi (oszmán: aşçi başi) |
| Főszakács, a szultáni konyhák vezetője (Marsigli) |
| Aszper (oszmán: asper) |
| Az akcse nyugati megnevezése, olaszul aspro (Marsigli) |
| Avdzsilar (oszmán: avcilar) |
| Vadászok, többek közt a 33. szekbán bölük neve a janicsárhadtesten belül (Marsigli) |
| Azab vagy aszab (oszmán) |
| Gyalogos katona a várakban és a haditengerészetnél (Marsigli) |
| Azab agaszi (oszmán: azab ağaszi) |
| Az aszabok parancsnoka (Marsigli) |
| Azab kátibi (oszmán) |
| Az aszabok biztosa, ő tartja számon a létszámukat és a fizetésüket (Marsigli) |
B
| Bailo (olasz) |
| A Velencei Köztársaság konstantinápolyi állandó követe (Marsigli) |
| Bajrak (oszmán: bayrak) |
| Zászló (Marsigli) |
| Bajrakdar (oszmán: bayrakdar) |
| Zászlóvivő (Marsigli) |
| Bairdak (oszmán: bağırdak) |
| Kabátszerű ruhadarab gyapottal kitömött, steppelt anyagból. Hossza térd alá, ujja könyökig ér. A láncing tetejére vették, vagy páncél helyett viselték. |
| Baltadzsi (oszmán: baltaci) |
| Alabárdos a szultáni palotában (Marsigli) |
| Barut (oszmán) |
| Lőpor, puskapor (Szőllősy) |
| Barut csutraszi (oszmán: barut çutrası) |
| Lőportartó, lőporos palack, lőporszaru, lóding (Szőllősy) |
| Bas csausz (oszmán: baş çaus) |
| A csauszok vezetője (Marsigli) |
| Bas eszki (oszmán: baş eski) |
| A legidősebb szolgáló a palotában; alacsony rangú janicsártiszt; a szultáni palota fehér eunuchjainak tisztje (Marsigli) |
| Bas müszellem (oszmán: baş müsellem) |
| A müszellemek vezetője (Marsigli) |
| Basa (oszmán: paşa) |
| Basa, vezető, beglerbég (Schmidt) |
| Basztarda, orta basztarda (oszmán) |
| Török evezős és vitorlás hajó (Marsigli) |
| Bég (oszmán) |
| Más szóval bej, jelentése úr. A szandzsákok élén álló polgári és katonai tisztviselők elnevezése, pontosabban szandzsákbég (Marsigli) |
| Beglerbég (oszmán: beylerbeyi, vali) |
| A több szandzsákból álló közigazgatási egység, az elajet, vagy vilajet élén álló kormányzó, aki közigazgatási és katonai vezető is egyben. (Szőllősy) |
| Beglerbégség (oszmán) |
| Más néven vilájet, a török közigazgatás legnagyobb területi egysége (Szőllősy) |
| Bej/aa (oszmán: bey/ağa) |
| Úr (Schmidt) |
| Bejleri (oszmán: beyleri) |
| A bégek által fenntartott hajó olasz megnevezése (Marsigli) |
| Benöbet (oszmán) |
| Soros, váltásos; a tímárbirtokosok egyik fajtája (Marsigli) |
| Berát (oszmán) |
| A szultán által kibocsátott, általában katonai szolgálatra vonatkozó oklevél (Marsigli) |
| Besli (oszmán: beşli) |
| A szultán által kibocsátott, általában katonai szolgálatra vonatkozó oklevél (Marsigli) |
| Beslik (oszmán: beşlik) |
| Ezüstpénz (Marsigli) |
| Bojunduruk (oszmán: boyunduruk) |
| A tatárok lovainak nyakát pajzsként védő falapok (Marsigli) |
| Borda (oszmán) |
| Viharban használt vitorla (Marsigli) |
| Boru (oszmán) |
| Trombita (Marsigli) |
| Bosztandzsi (oszmán: bostanci) |
| A szultáni kertek gondozója, palotakertész; az uralkodó hajóinak szolgálattevője (Marsigli) |
| Boza (oszmán) |
| Köleslisztből és vízből készült erjesztett ital (Marsigli) |
| Bölük (oszmán) |
| Jelentése “osztat”; a janicsár hadtest több alegységének neve; így hívták az udvari lovas alakulatok alegységeit is. (Marsigli) |
| Bölükbasi (oszmán: bölükbaşı) |
| 1480-1520 között a Janicsár Testületen belül létrehoztak 61 agabölüköt, egyenként 50 fős létszámmal. Ezek adták az aga kíséretét, de harcoltak is. Parancsnokaikat bölükbasinak nevezték. (Szőllősy) |
| Börk (oszmán: börk) |
| Általában férfi fejfedőt jelent. Anyaga lehet prém, bőr, nemez, vagy posztó. A janicsárok süvegének egyik elnevezése is. (Szőllősy) |
| Bucsukcsu (oszmán: buçukçu) |
| Tisztviselő, aki ünnepélyes alkalmakkor pénzt oszt a tömegben (Marsigli) |
| Budaj (oszmán: buğday) |
| Búza (Schmidt); súlymérték (Marsigli) |
C
| Capponiera (olasz, kiejtése: Kaponyiera) |
| Árokoldalvéd, fedett alsóállás (Marsigli lásd damuz dami szónál a könyvben); szó szerint jelentése: harántárok |
| Contrascarpa (olasz, kiejtése: kontraszkarpa) |
| A várárok külső, erődített oldala, mely magába foglalja a fedett utat, a mellvédet, és a fegyvertereket (Marsigli). Olasz eredetű szó, mely francia és német közvetítéssel vált nemzetközi terminussá. |
| Cortina (olasz, kiejtése: kortina, magyarban kurtinaként honosodott meg) |
| Szó szerinti jelentése függöny, kárpit, a hadtudományban a várfalak bástyák közötti szakaszát jelölik, más néven kötőgát (Marsigli) |
| Csadir (oszmán: çadir) |
| Sátor (Marsigli) |
| Csadir mehterleri (oszmán: çadir mehterleri) |
| Sátorverők (Marsigli) |
| Csanak (oszmán: çanak) |
| Tál/ivóalkalmatosság (Schmidt) |
| Csanak (délszláv: çanak) |
| Fából készült kis hajó a rácoknál (Marsigli) |
| Csarhadzsi (oszmán: çarhaci) |
| Elővéd (Marsigli) |
| Csarhadzsi basi (oszmán: çarhaci başı) |
| Elővéd parancsnoka (Marsigli) |
| Csarnak (oszmán: çarak) |
| Kötélzet fajta (Marsigli) |
| Csausz (oszmán: çaus) |
| Főként udvari szolgálattevők, de hírnöki, futári feladatokat is elláttak (Marsigli); A mai helyesírás szerint: çavuş (Szőllősy) |
| Csausz basi (oszmán: çaus başı) |
| A szeráj csauszainak elöljárója, a külföldi követek kísérője, a díván végzéseinek végrehajtója (Marsigli); A mai helyesírás szerint: çavuş başı (Szőllősy) |
| Csekdiri/Kadirga (oszmán: çekdiri/kadirga) |
| Gálya (Marsigli) |
| Csekirdek (oszmán: çekirdek) |
| Súlymérték (Marsigli); ékszerészek által használt súlymérték eredeti jelentése mag |
| Cselik (oszmán: çelik) |
| Acél (Schmidt) |
| Cserge (odaszi) (oszmán: çerge odasi) |
| A 17. aga bölük a janicsár hadtestben (Marsigli) |
| Csifit (oszmán: çifit) |
| Zsidó, a dzsühud jahudi mellett használt pejoratív elnevezés (Marsigli) |
| Csiftlik (oszmán: çiftlik) |
| Udvarház (Schmidt); Az egész gazdaságot (mezőgazdasági üzemet) is jelenti. (Szőllősy) |
| Csorbadzsi (oszmán: çorbaci) |
| A yayabasik (a dzsemátok parancsnokai) és a bölükbasik (az agabölükök parancsnokai) közös elnevezése. (Jelentése: levesosztó.) (Szőllősy) |
| Csuhadár (oszmán: çuhadar) |
| A szultán köntösgondozója, az uralkodó magánkamarájának egyik magas rangú személye. (Ugyanilyen beosztású főembere volt a vezíreknek, pasáknak is.) (Szőllősy); inas, lakáj, a ruhák gondozója (Marsigli) |
D
| Dang (denk) (perzsa) |
| Súlymérték (Marsigli), danek néven is ismert |
| Davul (oszmán) |
| Kétfenekű nagydob (Marsigli) |
| Defterdár (oszmán: defterdar) |
| A birodalom pénzügyigazgatásának különböző szintű vezetői (Marsigli) |
| Defter kátibi (oszmán: defter katibi) |
| Nyilvántartást vezető írnok (Marsigli) |
| Defter kethüdászi (oszmán: defter kethüdasi) |
| A ziámetbirtokok nyilvántartását és adományozását intéző hivatalnok a tartományokban (Marsigli) |
| Deli (oszmán) |
| Zavarodott (Schmidt); “bolond, őrült”, az irreguláris lovasságegyik alakulatához tartozó katona (Marsigli) |
| Dervis (oszmán) |
| Mohamedán “szerzetesrend” tagja (Marsigli) |
| Deve (oszmán) |
| Teve (Schmidt), (Marsigli) |
| Devedzsi (oszmán: deveci) |
| Tevehajtó, egyes janicsár alegységek elnevezése (Marsigli) |
| Devsirme (oszmán: devşirme) |
| Jelentése: összegyűjtés. A janicsárok utánpótlására, illetve a szultáni udvarban más szolgálatra szánt fiúgyerekek összegyűjtése. A Balkán országaiban a nem muszlim lakosság köréből 3-4 évente 40 házanként egy 8-10 év körüli fiúgyereket írtak össze és gyűjtöttek be. Magyarországon nem vezették be (Szőllősy). Első említése 1395-ből való, az erre vonatkozó fermánt 1703-ban adták ki (Marsigli) |
| Deniz (oszmán) |
| Tenger (Schmidt) |
| Dil (oszmán) |
| Nyelv (Schmidt); A szerv és a beszélt nyelv is (Szőllősy) |
| Direk (oszmán) |
| Árbóc (Marsigli); Általánosságban: rúd (Szőllősy) |
| Dirhem (oszmán) |
| Drahma (görög), súlymérték 3,25 gr (400 dirhem = 1 okka) (Marsigli); váltópénzt is neveztek így |
| Dis házinedár (oszmán: diş hazinedar) |
| A külső kincstár, vagyis az államkincstár vezetője (Marsigli) |
| Díván (oszmán: divan) |
| Szultáni tanács, melynek mintájára a tartományi kormányzók is tartottak hasonló ülést (Marsigli) |
| Díván kátibi (divan katibi) |
| Az udvari kancellária írnoka (Marsigli) |
| Dizdzsek (oszmán: dizcek) |
| Térdpáncél. Vaslemezből és láncszövetből álló térdvédő. (Szőllősy) |
| Doge (olasz, kiejtése: dózse) |
| Itáliai ún. “koronás köztársaság”, pl Velence, Genova vezetője (Marsigli) |
| Dolama (oszmán) |
| Dolmány, felső ruházat (Schmidt) |
| Domuz dami (oszmán) |
| Árokoldalvéd, fedett alsóállás; jelentése disznóól (Marsigli), lásd capponiera szónál |
| Don (oszmán) |
| Hálónadrág (Schmidt); Alsónadrág, gatya (Szőllősy) |
| Döküdzsü basi (oszmán: dökücü başi) |
| Ágyúöntő mester, az ágyúöntők vezetője (Marsigli) |
| Duadzsi (oszmán: duaci) |
| Előimádkozó (Marsigli) |
| Dülger (oszmán) |
| Ács (Schmidt) |